Nyílt levél a Belügyminiszternek az önkormányzati adósságkonszolidáció kapcsán

Tisztelt Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úr!

 

A 2013-03-29-én kelt és 2013-04-02-án elektronikus formában elküldött levelére, – melyben annak a lehetőségeit kívánja feltárni, hogy az adósságkonszolidációban nem érintett települések hogyan erősíthetik meg a gazdálkodásukat – az alábbi választ adjuk:

 

1./ A takarékos gazdálkodás következtében adóssággal nem rendelkező önkormányzatok mindenképpen megérdemlik, hogy minimum ugyanolyan pénzügyi juttatásban részesüljenek, mint a tékozló, felelőtlen és pazarló gazdálkodást végző önkormányzatok és mivel köztudott, hogy a támogatás összege átlagosan közel 70.000. Ft/fő ezért Érpatak is javasolja, hogy az ilyen mértékű és egy összegű pénzügyi támogatást nyújtsanak az el nem adósodott, takarékosan gazdálkodó önkormányzatok részére, mely Érpatak vonatkozásában így néz ki: 70.000. Ft/fő X 1792 fő = 125.400.000. Ft azaz százhuszonötmillió négyszázezer forintot. Ezen juttatás nem kegy, hanem a minimális korrektség esetén a hátrányos megkülönböztetés elkerülése végett erkölcsi értelemben kötelező, de a jól gazdálkodókat illetné a speciális támogatások rendszere, melyben a takarékos önkormányzatok bemutathatnák a munkahelyteremtő és az önfenntartással összefüggő projektjeik működőképességét.

 

2./ Ezt a korrektül igényelt összeget akár lehetne célirányosan is felhasználni pl.

a.) az önkormányzat önfenntartó gazdálkodásának elősegítése érdekében földvásárlásra és/vagy

b.) egy önkormányzati zöldség-gyümölcs feldolgozó üzem létrehozására és/vagy

c.) a rekultivált szeméttelep helyén egy önkormányzati állattartó pl. sertés- vagy baromfi-telep létrehozására.

 

3./ A 2012. november 16. 9:51 perckor kiadott MTI tudósítás szerint

 

„A kormányszóvivő kifejtette: a nagyjából 3200-ból 1956 települési önkormányzat adósságát kell rendezni, a fennmaradók többsége olyan kicsi, hogy gazdálkodásuk nem is tette lehetővé az eladósodást. (???) Van azonban 27 olyan városi önkormányzat, amely a jó gazdálkodásának köszönheti, hogy nincs adóssága – részletezte.” Szeretném felhívni figyelmét, amit természetesen könnyen tudnak Önök is bizonyítani, hogy az eladósodás lehetősége nem a település mérettől függ, hanem a felelőtlen gazdálkodástól, mert pl. az egyik szomszédos településünket, amelyik 1500 főnél is kevesebb lelket számlál, sikerült úgy eladósítani, hogy a közel 70 milliós adóssága miatt értékesítenie kellett az iskoláját, óvodáját, konyháját stb.

 

4./ 2012. november 15. 19:30 perckor kiadott MTI tudósítás szerint

„Az országban először Hódmezővásárhelyen kezdődtek el az önkormányzati adósságok állami átvételével kapcsolatos egyeztetések. … Lázár János elmondta, a kormány e döntése 8,8 millió embert érint. Ez a lépés a települések történetében csak az önkormányzatok 1990-es megalakulásához fogható változás.”

 

5./ 2012. október 30. 9:49 perckor kiadott MTI tudósítás szerint

 „Az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy egy adott település milyen célból vett fel hitelt, miért adósodott el (???) – mondta Tállai András önkormányzati államtitkár kedden az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen, és január elsején tiszta lappal indulhasson.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton jelentette be: az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól úgy, hogy az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja, míg az annál nagyobb települések esetében egyenként, az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján számolják ki az adósságátvállalást.

Tállai András az M1 műsorában kedden azt hangsúlyozta: nem tesznek különbséget önkormányzat és önkormányzat között. Úgy fogalmazott, azért nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére (???), és a céljuk az, hogy januárban már tiszta lappal, adósság nélkül indulhassanak az önkormányzatok.”

6./ Ezen 4.-5./ pontokban idézett kormányhírrel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy ilyen fajsúlyos ügyben ami ekkora tőkejuttatást képez, miért nem vizsgálták az adósságok keletkezésének eredetét és okait? Álláspontunk szerint, ha valamikor kellett volna vizsgálni, azt éppen ezen adósság-kiváltás során kellett volna megtenni, mert ezen átvállalás az adófizetők terheit növeli igen súlyos mértékben államadósság formájában. Indítványozzuk, hogy vizsgálják meg az adósságok összegét és a visszaszerzett vagyonból csökkentsék a mindannyiunk államadósságát.

 

7./ Érpatak önkormányzata panaszát fejezi ki továbbá a miatt is, hogy amikor a különböző önkormányzatok nem rendeltetésszerű, felelőtlen s pazarló gazdálkodással és/vagy hűtlen kezeléssel és/vagy egyéb bűncselekményekkel felhalmozott tartozásait a felhalmozott tartozások eredetének és okainak feltárásától való nagyvonalú eltekintés mellett felelőtlenül átkonvertálta a kormány a lakossági hitelezéshez hasonló kegyetlen bankár-bűnözés és politikusi hazaárulás-sorozatok amalgamációjával képződött államadósságba, akkor a jó gazda gondosságával gazdálkodó azon kevés önkormányzatot – mint amilyen az érpataki is, mely a „nagyvonalú” „önkormányzati adósság-elengedésnek” nevezett felelőtlen államadósság-növeléskor és banki szféra sokadszori megsegítésekor az összköltségvetése kb. 25 %-ának megfelelő megtakarítással rendelkezett – erkölcsi értelemben a példamutatásuk miatt, a megbecsültségre és az elismerésre irányuló (legalább egy) deklaratív kormánydöntés sem született meg a mai napig.

 

8./ 2012. december 12. 8:00 perckor kiadott MTI tudósítás szerint

„Cegléd pénzintézetekkel szemben az idei év végén fennálló adósságának várhatón az 50 százalékát vállalja át az állam, ennek mértéke akkor lehet magasabb, ha egyedi méltánylást igénylő körülmény merül fel – mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Pest megyei város polgármesteri hivatalában tartott sajtótájékoztatón.

Tállai András tájékoztatása szerint ez utóbbi településkategóriában a december 31-i állapot lesz a kiinduló pont, amelyről 2013. január 10-ig kell adatot szolgáltatni az államkincstárnak. Az adósságátvállalás mértékéről és tartalmáról tárgyalások eredményeként február 28-ig születnek meg az első szerződések. Ezeket június 28-ig követi egy másik, amit már az érintett önkormányzat, az állam, valamint az adott bank képviselője ír majd alá.”

 

9./ Polgármesteri körökben azon hírek járnak, hogy mivel a december 31-ei állapotokat vették figyelembe ezért számtalan „ügyes” városi önkormányzat az önmagát „butának” tevő államot átverve, aki nem kíváncsi az adósság eredetére a különböző önkormányzati kft-kbe, ingatlankezelő, médiaszolgáltató, városgazdálkodó és egyéb holdingokba hitel és egyéb támogatások formájában több száz milliós további hiteleket generált, melyet az államadósság-növelő adósságkonszolidáció elvitt magával. Kérjük ezért a 2012 évben legalább annak utána nézni és hivatalosan kivizsgálni, hogy az utolsó hónapokban milyen mértékű és milyen célú önkormányzati „gyors-hitelek” keletkeztek, melyet az adósság konvertálás hamar és „sikeresen” megszüntetett.

Előre is köszönjük megértését és várjuk hatékony és igazságos intézkedésüket, valamint tájékoztatom, hogy ezen levelemet nyílt levélként közzéteszem a magyar állampolgárok részre.

 

Érpatak, 2013-04-30.

 

Tisztelettel:

Érpatak Község lakóinak nevében

Dr. Orosz Mihály Zoltán Érpatak polgármestere

 

 

Utóirat:

 

1./ Érpatak településének lakói nevében 2013-04-23-án azzal a kéréssel fordultunk Önökhöz, hogy a 2013-03-31-ével a törvény erejénél fogva a polgármesteri hivatalunkat megszüntető közigazgatási „reform” súlyos szabályozási-hiányosságai miatt 2013-04-01 óta településünkön folyamatosan fennálló, törvényi szabályozás nélküli, ex-lex állapotot soron kívül megszüntetni szíveskedjenek! Ezen ex-lex állapot a mai napig nem szűnt meg, hanem helyette azt a képtelen megoldást választották, hogy a kormányhivatal olyan tanácsadó levelekkel helyettesíti a közigazgatás működtetése során a hiányzó jogi szabályozásokat, melyeknek a végére mindig oda írja, hogy „ez nem tekinthető jogi iránymutatásnak, állásfoglalásnak, az egyedi jogalkalmazási ügyben valamennyi körülmény gondos mérlegelésével a döntést helyben kell meghozni.”

Semmilyen indok nem fogadható el abban a vonatkozásban, hogy egy település lakói ügyeinek intézése nem megoldott a törvényi szabályozás hiányosságai miatt, ugyanis a hatályos törvényi szabályozás nem ad semmilyen útmutatást arra az esetre, amilyen a jelenlegi – és az önkormányzati választásokkor (a közös önkormányzati hivatalok létrehozására vonatkozó „önkéntes” „kényszerházasságok” felbontásának igénye) várhatóan tömegével felmerülő – eset is, hogy a település önkormányzatával „önkéntes társulásra kényszerített” másik önkormányzat olyan önkéntesen vállalandó feltételeket kényszerít a kisebb településre, amelyet az nem tud elfogadni és nem is akar teljesíteni.

Ezen nagyon is életszerű (és egyáltalán nem rendkívüli) esetet a törvényalkotó mulasztásos törvénysértést elkövetve a legalapvetőbb alkotmányos alapjogokat sértve semmilyen szinten nem kezelte, még támpontot sem határozott meg az ilyen s hasonló esetek és rendkívüli patthelyzetek kezelésére, ennek következményeként teljesen bizonytalanná vált a megyei kormányhivatal intézkedési és felelősségi jogköre és teljesen megbénítottá vált a helyi közigazgatás és megszűnt az állam működése 1800 cserbenhagyott érpataki ember számára.

Mindezek miatt is újból kérjük a hatékony intézkedését és a megfelelő törvénymódosítások kezdeményezését.

 

2./ Érpatak önkormányzatától az NFA félrevezetése által: ugyanis azt javasolták, hogy az önkormányzat által 20 éve folyamatosan használt legelő vonatkozásában ne az elbirtoklás útját válasszuk, mert rövidebb ha ráíratjuk a Magyar Államra és utána ezt a területet ingyen átadja az önkormányzatnak, és mi ezt követtük az önkormányzat ráíratta a Magyar Államra, de most aljas módon már nem akarja az önkormányzatnak visszadni és az önkormányzat által indított elbirtoklási perben éppen most készül elrabolni a 20 éve háborítatlanul folyamatosan mindenki által a település legelőjének tekintett és a település legelőjeként használt falulegelőt („Márta néni önkormányzatra hagyott legelőjét”) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felbérelt miskolci ügyvédje (Dr. Gyurcsik András egyéni ügyvéd), aki valószínűleg azt sem tudja, hogy melyik földrészen található Érpatak, de már kiadni készülnek a fideszes országgyűlési képviselő közeli hozzátartozójának. Azt kérjük, hogy az állami bérügyvédek és a különböző minisztériumok képviselői többek között Budai Gyula kollégája inkább az elszámoltatásnál lettek volna ilyen aktívak, mint egy 1800 fős szabolcsi településsel szemben teszik és nem több száz kilométerről levelezgetve „hadakoznának” egy településsel (a hangzatos Nemzeti Együttműködés rendszerében) a település szinte bármelyik lakosával tanúsíthatóan a kb. 20 éve folyamatosan használt (saját 10 Ha-os) legelőjétől való megfosztása érdekében az elbirtoklási per során.

Share Button

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.