Novíciaként Érpatakon

Nyári gyakorlatát tölti Érpatakon az Érpataki Modell Országos Hálózatának joghallgató novíciusa. Ennek keretében, az ügyintézői munka során lát bele egy település szervezésének, irányításának folyamatába.
A Közszolgálati Tudósító most egy interjút készített vele, hogy bemutassunk egy olyan embertípust, aki fiatal kora ellenére máris felelősséggel készül a közjogi szolgálatra, egy közösség vezetésére.
Mikor hallott először az Érpataki Modellről és hogyan ismerkedett meg vele?

Az Érpataki Modellről először három-négy évvel ezelőtt hallottam, amikor láttam a Magyar Sziget programfüzetében, hogy Orosz Mihály Zoltán polgármester úr tart róla előadást. Közelebbről azonban csak az Atilla Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémián ismerkedtem meg vele, ahol a polgármester úr rendszeresen tartott róla előadást. Ezek az előadások keltették fel jobban az érdeklődésemet, így az elmúlt egy évben a Modell több képzésén is részt vettem.

Mondjon magáról szót? Kicsoda Ön valójában?

Zichy-C. Réka vagyok, megszűnéséig az Atilla Király Szellemtudományi Nemzetstratégiai Akadémia hallgatója, és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagja. A nemzeti oldallal és a Vármegyével 15 éves koromban ismerkedtem meg, az azóta eltelt időben pedig próbálom legjobb tudásom és képességeim szerint szolgálni Égi és Földi Hazámat. Négy éve kezdtem el megismerkedni az Akadémia által képviselt tradicionális létszemlélettel, amelyet azóta próbálok minél mélyebben megismerni és megélni. Őseim életüket és vérüket áldozták az Istenért, a Királyért és a Hazáért, így nekem is kötelességem küzdeni ezekért az eszmékért.

Miért tartja fontosnak, hogy a gyakorlatban is tapasztalatokat szerezzen?

Mint lassan végzős jogászhallgató, az eddigi tanulmányaim során rettenetesen beleuntam a véget nem érő könyvszagú magolásba, így szeretném az eddig elsajátított ismereteket a gyakorlatban is kamatoztatni, hogy értelmet nyerjenek a Földi Haza szolgálatában.

Mi a tapasztalata itt Érpatakon a közigazgatás működéséről és a cigány-magyar együttélésről? Miben különbözik az átlagos településen lévőktől?

Eddig csak mint ügyfél volt alkalmam megtapasztalni a budapesti közigazgatást, amelyet lassúnak, bürokratikusnak és sokszor koncepciónélkülinek láttam. Itt Érpatakon gyorsnak és hatékonynak látom a közigazgatás működését, érződik az egyes feladatkörök közti szinergia, működik a hierarchia. Itt nem csak a facebook-kép kedvéért tesznek úgy, mintha dolgoznának, hanem meg is oldják a feladatokat, felmerülő problémákat. Ennek következtében a cigány-magyar együttélés is gyökeresen más, mint bármely más településen. A Modell alapján itt vannak építők és rombolók. Akik betartják a közösségi együttélés szabályait, azokat támogatják, akik pedig nem hajlandóak erre és csak élősködnének, azokat pedig megnevelik. Itt nő létemre végig merek menni éjszaka egyedül a cigánysoron, mert nincs okom félni. Szerintem ez egyetlen más településről sem mondható el.

Mi az, amit nagyon fontosnak, értékesnek tart itt?

A rendet, fegyelmet, a szinergiát, az érdemelvűséget. A hatékony problémamegoldást. Egy olyan közigazgatási koncepciót, amelyet minden településnek követnie kellene.

Hogy látja a Magyar Állam működését?

Bürokratikusnak, koncepciónélkülinek, kapkodósnak. Lassan őröl, akkor se sokat, és amit őröl, az is inkább formai mint tartalmi.

Mit kellene tenni a hatékonyabb működésért?

Hivatássá kellene tenni a közszolgálatot, olyan közigazgatási ügyintézői réteget kinevelni, amelyik hivatásának érzi a közösség szolgálatát, igazgatását, nem pedig jól fizető állásnak. Fejleszteni kellene a problémamegoldó készséget az ügyintézőkben, hogy ne csak letudják a feladataikat, hanem meg is oldják.

Hogy látja a saját korosztályának szellemi érdeklődését?

Sajnos a mai fiatalság 90%-a szellemileg teljesen hitvány. Nem látom bennük az Isten-hitet, nem úgy élik le az életüket, hogy az majd meghatározza a túlvilági létüket, hanem megpróbálnak minél teljesebb körben hedonizálni. Nem keresik Istent, a lét értelmét, nem foglalkoznak a létüket és tudatukat meghatározó folyamatokkal. Sajnos az Isten, vallás, tudat, hit fogalmak szinte szitokszóvá váltak számukra, amelyeket vagy a bigottsággal vagy pedig egyfajta ezoterikus gagyisággal azonosítanak, mintha nem is értenék eredeti jelentésüket.

Hogy látja a mai fiatalok szakmai felkészültségét?

Nem a szakma illetve a hivatás érdekli őket, hanem a pénzszerzési lehetőség. Az egyetemi tapasztalataim alapján azt látom, hogy bemagolják, amit be kell, de alkalmazni már nehezen tudják.

Mennyit szokott olvasni? És mivel foglalkozik most?

Amennyit időm enged. Igyekszem minél többet. Fontosnak tartom az olvasást és a gondolkozást, mert csak így találhatjuk meg az élet értelmét, így tanulhatjuk meg, hogyan kell helyesen vezetni életünket. Elsajátítani azt a tudást, amellyel a régi nagy gondolkodók rendelkeztek, és aszerint vezetni életünket: ez az, ami az üdvösség felé vezet. Julius Evola, René Guenon, Baranyi Tibor Imre és a többi tradicionális szerző műveit szoktam olvasni és gondolkodni rajta.

Share Button

A szerzőről

Kapcsolódó bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.