Magyarország válaszúton: integrálható vagy önálló nemzeti lét felé kell-e segíteni a cigányságot?

E nélkül nincs békés egymás mellett élés, nincs biztonságos település, nincs virágzó Magyarország és nincs virágzó Európa.

Jelen tanulmányban azon igazságokról szeretnénk szót ejteni, amit az íróasztalok mögött képzelgő, valóságtól elrugaszkodott, neoliberális szobafilozófusok és egy elképzelt világban mozgó tudálékos álszakértők rendszeresen elfelejtenek értekezni. A háttérhatalmi elvárásokat közvetítő, folyamatosan hamis fogalmakat gyártó és hamis törésvonalak mentén való gondolkozást erőltető neoliberális média – mint globális véleményhatalom – által manipulált politikusok és politikai elemzők szerint az eredmények kulcsát képező legfontosabb feltételekről politikailag még ma sem korrekt beszélni.

Érpatak példája megmutatta az országnak, hogyha létrehozunk egy jól működő, REND alapú helyi közjogi rendszert, akkor az szabályozza a közösséget és hatékonyan segíti emberré válni annak tagjait, nemre, fajra, életkorra és rangra, vallási és politikai nézetre tekintet nélkül.

Az érpataki modell néven összefoglalt elveink és módszertanunk (www.erpatak.hu, www.erpatakimodell.hu) településmérettől függetlenül, pénz nélkül, azonnal alkalmazhatóak. A szisztematikus, következetes és szinergikus alkalmazása esetén rövid időn belül jó eredményeket lehet elérni általa.

Ha a neoliberális jogértelmezéseket megtagadjuk és a józan ész, valamint az ősi, – a jó gyümölcsök által szentesített s az ember üdvét előkészíteni hivatott – szakrális elvek alkalmazásával rendet teszünk a közösségben, az emberi fejekben és mindennapi gondolkozást meghatározó szemléletben, akkor a haldokló közösség feléled, majd hihetetlen mértékben kivirágzik és élhetővé válik.

Jelen tanulmányban a közbiztonság és a cigány-magyar együttélés vonatkozásában kialakított, jó gyümölcsöket termő módszereket és tapasztalatokat szeretném megosztani Önökkel.

1./ ELSŐ LÉPÉS: A HELYES DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA

A probléma kimondása: a cigányságon belül a cigány közösség lezüllesztését, törvényen kívüliségét előidéző, a gettósodását generáló, negatív magatartásformát hordozó, kártékony rétegek néven nevezése, meglétének kimondása, valamint magatartásának körvonalazása és feltárása

A cigányságon mint népcsoporton belül vannak olyan törvényen kívüli életformát és közösségzüllesztő magatartást folytató kártékony és romboló rétegek (a./ agresszív, törvényen kívüli bűnöző réteg,  b./ uszító, fejben felállított törvényeket hirdető utcai kocajogász réteg, c./ megélhetési gyermekszülő réteg), melyek életformája és magatartásmódja miatt átokként vannak jelen a cigány (és tágabban a magyar) társadalomban. Ezeken kívül van d./ egy kifejezetten beilleszkedésre és felemelkedésre vágyó további szűk réteg is, mely elviekben is és gyakorlatban is elutasítja a kártékony rétegek magatartásformáját. A cigány közösség nagyobb része e./ az ingadozók, mely réteg ezen munkahipotézisként kiemelt 4 magatartástípus és életmód között az egyes rétegek által képviselt magatartásforma és életmód befolyásának erősségétől függően ingadozik, a különböző befolyásoknak engedve éli meg, alakítja ki a saját életét és produkálja az ebből fakadó, sokszor deviáns magatartásformákat.

Orosz Mihály ZoltánAz érpataki modell tehát a cigánystratégia vonatkozásában három kártékony és romboló típust különböztet meg a cigányságon belül:

a.) agresszív, törvényen kívüli, bűnöző réteg,

amely nem ismer se Istent, se embert, a magyarokat és a cigányokat egyaránt rettegésben tartja – velük semmiféle egyezkedésnek, parolázásnak helye nincs, csak a legnyíltabb és legkeményebb frontharcnak, törvényszembesítési eljárásnak van helye, mindaddig, amíg meg nem törnek és el nem kezdik a beilleszkedést.

A cigányságon mint népcsoporton belül van egy olyan közösségzüllesztő, kifejezetten bűnözői életformát folytató réteg, mely életformája és törvényen kívüli magatartásmódja miatt átokként van jelen a cigány társadalomban. Ez a réteg a saját fajtájának törvényen kívüli, bűnöző, a cigányokat és magyarságot terrorizáló, az uzsorázás által a mélyszegényeket nyomorban tartó, agresszív, az együttélési szabályokra fittyet hányó (a legújabb megfigyelések által sokszor prostituáltak futtatásával és kábítószer terjesztéssel is aktívan foglalkozó) csoport szinte minden cigány közösségben felütötte a fejét.

Ezen társadalomzüllesztő csoport megléte a nagyobb létszámú cigány közösséggel érintkezők számára mindennapi tapasztalat: nem vélemény, hanem valós tény.

Ettől a rétegtől a cigányságnak meg kell szabadulnia: vagy ezek megregulázása-megváltoztatása vagy a közösségből való kivetésük vagy a börtönbe záratásuk által.

Ennek, a sokszor elállatiasodottság szintjére süllyedt és megátalkodottan bűnöző rétegnek a módszere a brutális bűncselekmények általi „tekintélyszerzés”. E réteggel kapcsolatos jogalkalmazások során sajnos azt tapasztalható, hogy a.) jogtalan előnykeresés, b.) az agresszió általi szankció elkerülés vagy szankció enyhítés jelensége áll fenn. (Ennek az eredményes alkalmazása a sajtó nagy nyilvánossága előtt is megfigyelhető volt a Marian Kozma gyilkosságának tárgyalásán, Sztojka Iván őrjöngése révén. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Érpataki Modell tanítása szerint ilyen esetben a Sztojka Iván félék csak a maximális szankció kiszabását tudták volna elérni, mindenféle enyhítés és méltányosság kizárása mellett.) Ezen elállatiasodottság szintjére süllyedt és megátalkodottan bűnöző magatartásformát tanúsító réteg esetében sokszor a saját életfenntartása érdekében a „legkönnyebb erőfeszítés által” más tulajdonának gátlástalan elvétele társul. A környezet, az embertárs s a törvények iránti tisztelet teljes hiányával, a munka becsületének a megvetésével, az együttélési szabályok betartatásának megtagadásával szülleszti a közösséget. Életmódja sok esetben kiegészül a mély igénytelenséggel, a teljes felelőtlenséggel és az emberi aljassággal.

b.) Uszító, fejben felállított törvényeket hirdető, utcai kocajogász

és jogi mekkmester típusú „jogvédő” személyek, akik a jogvédelem élharcosainak tartják magukat, állandóan minden problémát faji alapra helyeznek, mindent azonnal faji alapon kezelnek, esztelenül és ok nélkül szinte állandóan rasszizmust és cigányüldözést kiáltanak, és ez által igyekeznek faji alapon egységbe tömöríteni a bűnöző és beilleszkedő cigányokat, és folyamatosan egy mesterséges rasszizmussal való riogatás révén igyekeznek rettegésben tartani a helyi cigány közösséget. Ez a züllesztő és közösségi rendet felforgató magatartásmód képezi náluk a cigány érdekképviseletet, sokszor a nemzetközi destruktív alapítványok megbízásából eljárva és tőzsdén lopott pénzekből finanszírozva.

c.) Megélhetési gyermekszülő,

aki nem neveli gyermekeit („csak nő a gyerek, mint a fű”), hanem elhanyagolja, veszélyezteti őket, aki csak a saját megélhetéséért vállal gyermeket. A gyermekek után járó juttatásokat önmagára költi, ebből igyekszik megélni és ebből következően a gyermekvédelmi törvény előírásait folyamatosan megszegi és a nap 24 órájában folyamatos gyermekveszélyeztetést követ el. Ezzel olyan súlyos lelki és egyéb traumákat okozva gyermekének, hogy a gyermek szinte egész életére kiterjedően maradandó károsodást szenved el. Ezen jelenséget a liberális szociológus réteg – és az ő ostoba tanításikat világba kürtölni hivatott lakáj-média hamis fogalomrendszerrel – elnevezte „gyermekszegénységnek”, és ezzel olyan hamis pályára állította megoldást, hogy mindenképpen elterelje a valós helyzetről a figyelmet és újabb és újabb értelmetlen segélyezési programot indíthassanak be. A helyes megközelítés pedig az lenne, hogy ezt a jelenséget

szülők által elkövetett gyermekveszélyeztetésnek

kellene nevezni és a jogszabályok betartatása által kellene kezelni, ugyanis ha a gyermek szegény, akkor ő arról nem tehet, és ez lényege szerint azt jelenti, hogy a szülő nem biztosította a gyermek számára a fejlődéséhez szükséges testi és egyéb feltételeket.

OroszMihalyZoltan032./ MÁSODIK LÉPÉS: A GYÓGYÍTÓ FOLYAMATOK VÉGIG VITELE MELLETTI ELKÖTELEZŐDÉS

A cigányságon belüli agresszív, társadalomzüllesztő, bűnözői réteg elleni harc meghirdetése

Ezen közösségzüllesztő rétegek magatartásmódjának megszüntetése, a törvényenkívüli magatartásmód kiirtása nélkül nincs lehetőség a magyar-cigány együttélés akut problémáinak hatékony gyógyítására és megoldására. Ennek a törvényenkívüliségnek a hatékony felszámolására kell koncentráltan nagy erőket fordítanunk helyi, országos és európai szinten. Ezzel szabadíthatjuk meg a cigányságot az őket sújtó legnagyobb problémától: a – törvényenkívüliséget agresszíven és embertelenül képviselő kártékony és romboló rétegeik által képviselt, minden integrációs törekvés hatékonyságát lerontó, – társadalomromboló magatartásmódoktól.

Ettől a három negatív rétegtől a beilleszkedni vágyó cigányok és a többségi társadalom tagjai szenvednek,

de saját erejükből a cigány közösségek nem tudnak megszabadulni, ezért a hatóságok és a többségi társadalom felelőssége, hogy e kártékony hatástól segítsék megszabadítani a beilleszkedésre hajlandó réteget. Csak így válhat beilleszkedésre és együttműködésre alkalmassá a cigányság. Lehet is és kell is hangsúlyozni a mesterségesen lezüllesztett cigány közösségek esetében a munka és a tanulás fontosságát, de az itt felsorolt kártékony és destruktív magatartásformák szisztematikus felszámolása nélkül a munkára és a tanulásra fordított milliárdok nem fognak hasznosulni, mert az

ezen negatív mintaképek követése az elgettósodott és öntörvényű közösségekben sokkal erősebb, és folyamatosan felülírja a külső, iskolai és társadalmi szocializációs törekvéseket.

A felcseperedő cigánygyerekek számára példaként szolgáló „menő” bűnözői magatartásmód (betörések, lopások, rablások általi megélhetési mód és a közösség tagjai iránti agresszív és kegyetlen viselkedésmód miatt megvalósított) szisztematikus megtorlás és gyökeres kiirtás nélkül teljesen lehetetlenné teszi az oktatásra, munkahelyteremtésre, felzárkóztatásra és az integrációra fordított milliárdok hasznosulását.

Mindezek miatt az Érpataki Modell tétele az, hogy

a.) a gettókat nem szabad magukra hagyni. b.) Nem a lezüllesztett személyek külső környezetét kell száz milliókkal felújítgatni, c.) hanem a gettókba be kell vinni a törvényeket és az együttélési szabályokat, kialakítva a törvényes rendet. d.) A példamutató személyek támogatása mellett a romboló magatartást hordozókat folyamatosan a törvényekkel kell szembesíteni.

A gyermekvédelmi, higéniai, szemét-elhelyezési, folyékonyhulladék kezelési, kertművelési, áramvételezési, lakcím-bejelentési, állattartási szabályok szisztematikus kivételezések és kettősmérce nélküli megkövetelése révén.

Ezután lehet csak egymást segítve együtt élni, és az országot közösen építeni, mert lehet és szükség is van a cigányok munkaerejének pozitív hasznosítására!

OroszMihalyZoltan023./ HARMADIK LÉPÉS: AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEKRE VALÓ RÁVILÁGÍTÁS ÉS EZEK FOLYAMATOS TUDATOSÍTÁSA

Gyakorló polgármesterként úgy látom, hogy ez a gátlástalan bűnözésre, megélhetési gyermeknemzésre alapozódó (folyamatos segélyköveteléssel kiegészített) dologtalan, igénytelen, felelősségtelen, inaktív-passzív, parazita életmód azon akut probléma, mely megbetegítette a vidék életét. Ezt az agresszív és törvényen kívüli bűnözői (és segélykövetelői), az öngondoskodás irányába minimális erőfeszítést sem tevő, de önmagát minél rászorultabbként bemutatni igyekvő létformát minden településen fel kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem fel kellene, hanem fel kell számolnunk, a példamutatás, az aktív öngondoskodás irányába mutató

értelmi javak felmutatása és a befogadók részére való átadása (jutalmazás) révén, a nem befogadók részére pedig a szankciók hatékony alkalmazása által.

E nélkül nincs békés egymás mellett élés, nincs biztonságos település, nincs virágzó Magyarország és nincs virágzó Európa.

4./ NEGYEDIK LÉPÉS: A GYÓGYÍTÓ FOLYAMATOK FELADÁS NÉLKÜLI, KITARTÓ VÉGIG VITELE

A cigányságon belüli agresszív, társadalomzüllesztő, bűnözői réteg elleni harc jellege és módszertana

Hogyan kell ezt felszámolni, mit és milyen módon tehetünk ez ellen?

Ezt komplex módon lehet felszámolni. Fontos törvénymódosításokat is kell még kezdeményezni,

de mindenek előtt a hatályos törvényeket kell sürgősen, határozottan, szigorúan, rendeltetésszerűen, vagyis gyümölcsözően alkalmazni.

a.) Legeslegelőször azzal a hozzáállással kell kezdeni, hogy ezen elvetemült, agresszív bűnözői rétegnek nyíltan hadat üzenünk: A törvényenkívüliséget a mai naptól nem tűrjük tovább.

Az együttélési szabályok mindenkire kötelezők.

Ezt a követelményt előttük világossá kell tenni.

b.) Utána pedig szisztematikusan, következetesen az együttélés szabályait szigorúan meg kell követelni és a törvény erejénél fogva be kell tartatni. A szabályszegéseket kivételezések, nemre, korra, fajra, társadalmi rangra és politikai nézetre való tekintet nélkül zero toleranciával kell szankcionálni. (Pl. közterületi garázdaságokat, tetten ért termény és falopásokat azonnali szabálysértési őrizetbe vételekkel és 72 órán belüli bíróság elé állításokkal kell jutalmazni, a közérdekű munkát keményen meg kell követelni és az elzárásra való átváltoztatásukat kell kezdeményezni). Amennyiben az alkalmazott szankció nem kellően visszatartó erejű akkor újból meg kell ismételni, ha akkor sem kellően visszatartó erejű, akkor ismételten és ezredszer is, fáradhatatlanul az egyre fokozódó szankciókat újból meg kell ismételni.

Zéró tolerancia és szankció mindaddig amíg az együttélés szabályait a renitensek el nem fogadják és be nem tartják.

c.) Mindig olyan szempontok figyelembevételével, hogy legelőször mindig és minden településen a legkeményebb, legagresszívebb, legkártékonyabb magra koncentrálva, azt móresre tanítva, a legagresszívebbeken és

a legaljasabbakon mint a legkártékonyabb rombolókon példát statuálva kell megvalósítani a társadalmi együttélés és a közjó érdekében a gyógyító folyamatokat.

Ha ezt a törvényen kívüli réteget nemre, korra tekintet nélkül, kőkeményen megregulázzuk a cigányságon belül ezen negatív és destruktív példaképeket, akkor  és csak akkor teremtjük meg a cigányság részére a beilleszkedés és a békés együttműködés lehetőségét. E nélkül minden integrációs kísérlet zsákutca és minden kiadott pénz falra hányt borsó vagy feneketlen kútba dobott pénz. Csak ezen bűnözői rétegtől és ezen réteg törvényen kívüli és lázító életmódjától való megtisztítása után válik a cigányság alkalmassá az együttműködésre és az együttélési szabályok betartására, a saját családja munka általi eltartására és a társadalomba való tartós beilleszkedésre.

d.) Kiegészítő és hatékonyság fokozó fellépésként, de természetesen ugyanolyan következetességgel és ugyanolyan szigorral párhuzamosan fel kell lépni a zömében erkölcsileg lezüllött magyarokból álló orrgazda és seftes réteg ellen is, mert sokszor ezen szűk réteg az, mely folyamatos megrendelés és folyamatos felvásárlás által táplálja a cigányság bűnöző rétegének közösségrombolását.

Orosz Mihály Zoltán5./ A TARTÓS EREDMÉNYEKET PRODUKÁLÓ MUNKA TITKA ÉS LEGFONTOSABB KATALIZÁTORA

Eltökéltségre, akarásra, meg nem hátrálásra, összezárásra, összefogásra, erőegyesítésre van szükség. A kötelezettségek vonatkozásában diszkrimináció-mentesség és az egyenlő bánásmód elveit szükséges alkalmazni. Az együttélési szabályokat megszegőknek nincs kegyelem, a felforgatásra és a rendbontásra nincs mentség és nincs elnézés és nincs felmentés és nincs mellébeszélés és nincsenek kiskapuk, viszont van zéró tolerancia és vannak nemre, fajra, korra, rangra tekintő, kivételezések nélküli szankciók.

6./ AZ EREDMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSÉNEK IDŐSZÜKSÉGLETE

Mennyi idő alatt lehet elérni az eredményeket? Ez a lakosság, a helyi önkormányzat és a helyi illetékességű hatóságok összefogásától és erőegyesítésük mértékétől függ. Ha össze akarnak és össze tudnak zárni, akkor nagyon hamar átütő eredményt lehet produkálni. Ha ez bármilyen oknál fogva nem sikerül, akkor a lakosságnak kell kikényszeríteni a hatóságok működését, vagy az alkalmatlan emberek leváltását.

7./ A MÉLTATLAN CIGÁNYVEZETŐK ELTÁVOLÍTÁSA

A méltatlan cigányvezetők eltávolítása a döntéshozói és érdekképviseleti posztokról, továbbá a beilleszkedésben elől járó és a többségi társadalom által is elismert példamutató cigányvezetők helyzetbe kerülésének elősegítése

A cigányságon belül óriási probléma, hogy a jelenlegi vezetőik zöme az agresszív, társadalomzüllesztő, bűnözői magból kerülnek ki, akik a bűnözői életmód általi jogtalan gazdagodás és fajtársaik (ki)uzsorozása által tesznek szert gazdasági előnyökre a cigányságon belül. Társaik terrorizálása és zsarolása, kényszerítése által szerzik meg a kisebbségi önkormányzatokban a politikai hatalmat, mellyel visszaélve végül is nem képviselik a cigányok igazi érdekeit. Követelőzve, a legrasszistább módon, folyamatosan uszítva és folyamatos feszültséget fenntartva a társadalomban, a pénzt lenyúlva válnak a legnagyobb akadályaivá az állami integrációs folyamatoknak. Ezért nagyon fontos, hogy a cigányság vezetői megválasztásánál és kiválasztásánál a jövőben jelenjen meg egy olyan fontos szempont is a cigány közösségekben, ami a rend helyreállása után Érpatakon megjelent. Nem elég az, hogy a cigány vezetők önmagukat a cigányokkal agresszió és kegyetlenkedés által elfogadtatják, vagyis a cigány vezetőket a cigányok valamilyen kényszerítés révén elfogadják, hanem

olyan cigány vezetők kellenek amiket a magyarok is elfogadnak,

és azért fogadják el, mert együttműködő, mert a társadalomba beilleszkedő, mert agresszivitás és terrorizálás nem tapad a lényéhez, és bűnözés nem tapad a kezéhez, mert a társadalmi együttélés szabályait betartja és a családját tisztességes munka által eltartja. Érpatakon, amikor a cigányság beilleszkedésre törekvő csoportja megválasztotta vezetőjét, akkor ezek a szempontok vezették őket, és ezek a szempontok alkalmazása által is hozzájárultak a sikeres együttműködés alapjainak a lerakásához. Ezek a lehetőségek csak a legkeményebb bűnözői mag letörése után merülhetnek fel, mert ezen agresszív és kegyetlen bűnözői réteg a beilleszkedésre törekvőket megvetéssel kezeli és terrorral sújtja és árulással vádolja.

Ettől a problémától a cigányság csak a többségi társadalom aktív segítségével tud megszabadulni.

Ezért képviseljük azt, hogy a cigányság problémáinak kezelése nem oldódik meg, ha levesszük róluk a kezünket, magukra hagyjuk őket, és néhány milliárdot oda dobunk a korrupt cigányvezetők kezébe, hogy oldják meg belőle a problémájukat. Az előbb felvázolt, jelenlegi társadalmi vezetői struktúra mellett a Kolompár Orbánok által ez lehetetlen.

Orosz Mihály Zolán8./ RENDRE ALAPOZOTT EGYÜTTÉLÉS

Az eredménytelen stratégiák a.) a cigányközösség anyagi támogatáson túli magára hagyása, valamint b.) egy mesterségesen erőltetett integráció helyett c.) a közös együttélési szabályokat kölcsönösen betartó, rend alapú, magyar öntudatú, aktív öngondoskodást előnyben részesítő, békés egymás mellett élésnek, és a közös országépítés stratégiájának szorgalmazása.

Álláspontunk szerint a diszkrimináció és szegregáció elleni mesterségesen gerjesztett harc is teljesen kudarcot vallott, és így a mesterségesen erőltetett integráció is zsákutcává vált. A gyeplőnek a cigányközösség közé való dobása által a cigányságot teljesen magára hagyták. Ez az egyik eredménytelen megoldási kísérlet. A másik eredménytelen megoldási kísérlet, hogy mesterséges és erőltetett integrációra törekednek. E helyett, mi a kettő között elhelyezkedő megoldást javasoljuk:

nem kérjük és nem erőltetjük az integrációt, de kérjük és kőkeményen megköveteljük az együttműködést és a beilleszkedést.

Mi Érpatakon a társadalmi együttélés szabályainak betartását és a saját család vonatkozásában a felelősséget, valamint öngondoskodás és munka által történő eltartást, beilleszkedést kérjük és követeljük. A társadalmi együttélés szabályainak betartása keretében megköveteljük az alapvető magatartási és társadalmi szabályokat: nemre, fajra, rangra, korra tekintet nélkül. Megköveteljük minden állampolgártól az adófizetői és bírság-befizetési morált, nemre, fajra, rangra, korra tekintet nélkül. Megköveteljük a saját környezetének tisztántartását, nemre, fajra, rangra, korra tekintet nélkül. Megköveteljük minden állampolgártól a kötelező közszolgáltatások (víz, villany, gáz, szemétszállítás stb.) törvényes formában való igénybevételét, nemre, fajra, rangra, korra tekintet nélkül. Megköveteljük minden állampolgártól a gyermeknevelés törvényes feltételeinek (a gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének)  biztosítását, a gyermek tiszta környezethez való jogának megvalósítását, nemre, fajra, rangra, korra tekintet nélkül. Megköveteljük minden állampolgártól a társadalmi feszültségek és a mélyszegénység egyik legfontosabb okának, a mélyigénytelenségnek és a mély-felelőtlenségnek, a mély-züllöttségnek a megszüntetését. Ezen követelmények által lehet és kell megvalósítani a cigányság felzárkóztatását az együttműködők aktív bevonása-segítése útján.

Elsősorban nem anyagi javak, hanem felelősségvállalás erősítése általi és öngondoskodásra irányuló értelmi javak nyújtásán keresztül.

Az együttműködésre nem hajlandók, a megátalkodott bűnözők vonatkozásában pedig a szigorúan szankcionált törvényszembesítés útján történő kikényszerítés által. Ez a maradandó gyümölcsöket hozó valódi emberré válási út, mely csodákat tesz a közösségekben. Ez az út, mely bőrszíntől független és amelyhez csatlakozhat minden cigány ember is. Valódi emberi értékek által válik olyan büszke és öntudatos emberré, mely kellő inspirációt ad a továbbfejlődésre és a maradandó felzárkózásra, és ezt a környezete örömmel és megelégedéssel konstatálja.

Orosz Mihály Zoltán9./ AZ EREDMÉNYES INTEGRÁCIÓ ÉS AZ EREDMÉNYES MAGYAR CIGÁNY EGYÜTTÉLÉS KULCSA

A külső rassz vonatkozásában a vérségi, faji, biológiai származást mint cigány származást meg nem tagadó, de a belső (lelki-szellemi) rassz vonatkozásában, az önazonosság tekintetében kifejezetten

a magyar műveltségre és a magyar kultúrára alapozott, magyar öntudatúvá való nevelés szükséges

az óvodában, az iskolában, az utcán, a közéletben (mind a magyar, mind) a cigány származásúak tekintetében.

Tekintettel arra a fundamentális tényre, hogy a.) egyrészt már rég nem létezik cigány nemzettudat, és nincs (és nem is volt) cigány nemzet, másrészt b.) viszont nyelvi adottságként a cigányság zömének is az anyanyelve a magyar, ebből a kettős igazságból következően adódik, hogy ha a cigányság gondolkozásmódját és lelki világát a magyar nyelv formázta meg, vagyis magyarul gondolkozik és magyarul érez, akkor a cigányság tagjainak fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása legeredményesebben a magyar nyelv körüli és azzal szerves egységben lévő magyar műveltség segítségével lehetséges.

A cigányság integrációjának egyetlen eredményes útja a magyar öntudatra való nevelésük.

A magyar önazonosságuk erősítése természetesen mindig azon a társadalmi szinten, melyre az Istentől kapott tehetségcsokor őt predesztinálja. Számtalan beilleszkedett cigány származású férfi elmondása szerint ő teljesen boldog, ha ő az ország és a település építéséhez egy becsülettel elvégzett segédmunkási feladatkör ellátásával hozzájárulhat.

A társadalomzüllesztő neoliberális ideológusok és ezek hatása alatt lévő lakájpolitikusok számtalanszor próbálkoznak bizonyos cigány öntudat, cigány nemzettudat kialakításával, annak ellenére, hogy a nemzettudat nem milliárdok – integráció ürügyével való – eltékozlása által alakul ki. Ez egy emberfölötti inspiráltságú lelki-szellemi teremtés eredménye, melynek létrejötte bármely népcsoport esetében a jelen korban – mint a Hésziodosz féle vaskor mai előre haladott fázisában – szinte teljesen lehetetlen. A mesterséges cigány öntudat erőltetésével viszont kiválóan el lehet érni egy olyan skizofrén állapotot, mely által a kialakított mesterséges cigány öntudat tökéletesen alkalmas a saját hazájában való teljes idegenség-hazátlanság és a magyarságtól való elidegenítettség, integrálatlanság kialakítására.

A mai neoliberális ideológiai bázison történő cigányintegrációk mindig ezt a célt szolgálják, fennen hangoztatott integrációs céljaikkal szemben mindig az éppen ellentétes hatást, az integráció aláásását érik el.

10./ VÁRHATÓ TARTÓS EREDMÉNYEK

Érpatakon megszűnt a megélhetési bűnözés. Drasztikusan, több, mint 2/3-al lecsökkent a bűncselekmények száma, a felderítési arány 5%-ról közel 70%-osra növekedett. A folyamatos járőrözés és tettenérések esetében azonnali őrizetbe vételek következtében szinte 100%-ban lecsökkent a mezei termény- és falopások száma. Nincs áram- és vízlopás, mindenki fizet ezekért a szolgáltatásokért. Mindenkinek saját kukája van, nincsenek szemetes porták. Nem gazosak a kertek, kezd elterjedni újra a kertművelés és a kisállattartás, erősödik az önfenntartás. Az önkormányzatnál végzett közmunkának a komoly teljesítmény miatt becsülete lett. A gyerekeknek biztosítva van a tiszta ruházat és a tiszta környezet, a fűtés, a megfelelő élelem, nincs tetvesség. Ha a gyerek bármilyen módon veszélyeztetve van, akkor azonnal szigorú intézkedésekre kerül sor (védelembe vétel, családból való kiemelés, nevelő szülőknél való ideiglenes és tartós elhelyezés, kiskorú veszélyeztetése miatti büntetőeljárás indítás stb). A hatályos gyermekvédelmi törvények szerint ugyanis az állam és az önkormányzat vonatkozásában az azonnali intézkedés nem lehetőség, hanem kötelesség. Mára Érpatakon a cigányság körében is van családtervezés.

Aki ezen valós és tartós eredményekben kételkedik, az sok honfitársához hasonlóan jöjjön el Érpatakra, győződjön meg a saját szemével, és merítsen erőt a saját munkájához.

11./ A MUNKA HATÉKONYSÁGÁNAK FELERŐSÍTÉSE

Amint említettem már: komplex kezelésre van szükség a cigányságon belüli agresszív és törvényen kívüli réteg megregulázására.

A módszer adott, a rendőrség és a hatóságok gyakorolják, csak nem azok ellen, akik ellen kellene.

Az igazi bűnözők helyett a nemzeti ébredés minden formája ellen, a gárdisták és a hazafiak ellen lépnek fel. Ugyanazt a határozott fellépést kell alkalmazni mától a vérbűnözők ellen, mint amilyen azonnali és csírájában elfojtani igyekvő fellépést alkalmaznak a nemzeti ébredés különböző formái ellen, mert a módszer jó, de az irány rossz.

A fellépést ki kell egészíteni a magyarországi vidéken emberek százezreit terrorban tartó bűnözői cigány rétegen kívül a politikusbűnözőkre is, valamint az azok holdudvarában bűnöző gazdasági és fehérgalléros bűnözők ellen is. Továbbá a nemzetközi gyarmatosító világhálózat hazai ügynökei ellen is, ugyanis ezen bűnözői rétegek hazaárulása még sokkal több kárt okoz hazánknak.

Fel kell lépni az ügyészi és bírói jogalkalmazó önkénnyel szemben is, mert ma már az ügyészi és bírói függetlenség odáig ment, hogy olyan tételes jogot is mellőző, jogtipró jogsértéseket is el lehet követni büntetlenül, amikkel az egyetemeken a 2. éves büntetőjog vizsgákon a gyakorló bírák és mentelmi joggal is felruházott ügyészek megbuknának.

Orosz Mihály Zoltán12./ KONKLÚZIÓ

Az Érpataki Modell egy másik fontos tétele:

a zömében cigányokból álló, hátrányos helyzetű, gettósított társadalmi rétegeknek a jelenlegi létszintje nem a természetes állapotuk. A mai neoliberális ideológia száz milliárdok által finanszírozott térhódítása által mesterségesen lezüllesztett, vegetatív szinten konzervált és tudatosan mélyített létforma a sajátjuk,

mely a fenntartására fordított sok száz millió ellenére nem megváltoztathatatlan állapot. Az Érpataki Modell egyik fontos tétele szerint ezek a hátrányos helyzetű csoportok olyanok, amilyenné engedjük őket. Remény és esély a rendbehozatalra a jelen destruktív, neoliberális társadalom-felforgató rendszer megváltoztatása által lenne igazán.

Mi ezt megcsináltuk, és higgyék el, a rend és a békés egymás mellett élés megfelelő erejű összefogás és erőegyesítés által minden településen, a mai nehéz helyzetben is megvalósítható.

Orosz Mihály Zoltán

Megjelent: Magyarok VIII. világkongresszusa (2012)

Magyrok VIII. világkongresszusa

Share Button

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.