Így hazudott a gepnarancs.hu 2016. 07. 20-án: Bekamerázzuk a médiapatkányt – fenyegették és autókkal üldözték munkatársunkat Érpatakon

A gepnarancs.hu nevű szennycsatornát továbbra sem érdeklik a tények. Valótlan és az olvasó közönséget szándékosan megtévesztő állításainak cáfolata az alábbiakban olvasható.

 

gepnarancs.hu weboldal Tulajdonosai,
Működtetője és Szerkesztősége,
Illetékesek, Szerkesztők részére

1026 Budapest, Endrődi Sándor utca 70/b

 

Tisztelt Cím!

Mottó:

 

     „A véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. Ezen túlmenően a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében.

    A véleménynyilvánítás szabadsága ugyanakkor kiterjed a becsületsértésre alkalmas, valóságnak megfelelő tények, információk közlésére is, amely szabadságnak az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév védelme külső korlátja lehet. Ezen alkotmányos alapjogok védelmében a büntetőjog eszközeinek alkalmazása azonban szükségtelen és aránytalan a közhatalmat gyakorló intézmények és hivatalos személyek esetében. Az e minőségre tekintet nélkül tett kijelentések vonatkozásában azonban ugyanolyan védelem illeti meg őket, mint a magánszemélyeket.” (36/1994 (VI. 24) AB határozat)

Alulírott Orosz Mihály Zoltán (4245 Érpatak, Napfény major 1. szám) Érpatak Község polgármestere az alábbi sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet terjesztem elő:

  1. július 28-án tudomásunkra jutott, hogy 2016. július hó 20. napján a gepnarancs.hu nevű weboldalon: Bekamerázzuk a médiapatkányt – fenyegették és autókkal üldözték munkatársunkat Érpatakon című cikkben az alábbi valótlan, illetve valóságot hamis színben feltüntető becsületsértő-rágalmazó tényállítások jelentek meg, ugyanis a vezetésem alatt álló településsel, Érpatakkal kapcsolatban, rólam és az általam követett településvezetési módszerről és rendszerről, melyet a közvélemény Érpataki Modell néven ismer, bizonyos rejtélyes és fel nem tárt összefüggéseket „felfedve-leleplezve”, a valóságot teljesen meghamisítva és hamis színben feltüntetve állították a következőket:

Ezért ezen cikkel kapcsolatban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető tartalmáról szóló 2010. évi CIV. törvény 12.§ (1) bekezdése alapján az alábbi helyreigazítás közzétételére hívjuk fel Önöket, az alábbiak szerint:

  1. július hó 20. napján a gepnarancs.hu nevű weboldalon: Bekamerázzuk a médiapatkányt – fenyegették és autókkal üldözték munkatársunkat Érpatakon című cikkben félrevezettük és megtévesztettük az olvasóközönséget, mert az alábbi valótlan, illetve valóságot hamis színben feltüntető tényállításokat jelentettünk meg:

1./ „Móricz Csabát, az Átlátszó és a Gépnarancs munkatársát szidalmazta, majd a meghiúsított ülés után híveit kollégánkra uszította, akik Újfehértóig üldözték autókkal az újságírót.” 

Ezen valótlan állítással és Móricz-féle hallucinációval ellentétben az igazság az, hogy nem volt semmilyen autós üldözés, nem uszított senkit Orosz Mihály Zoltán, ő csak élt a szólásszabadság keretein belül a véleményének a kinyilvánítási jogával. Semmilyen autókkal nem üldözték, hanem hasonló útvonalon tartott az útja az egyik önkormányzati gépkocsinak Újfehértóra a tüzépre. Ha lett volna autós üldözés, akkor egy ilyen fizetett ügynök és egy ekkora lesifotós és lejárató művész, aki nagyon komoly fotós felszereléssel rohangál, s aki becstelen paparazziként szinte mindent (a beszélgetéseket engedély nélkül, a beszélgetésjeleneteket a nyakában lógó fényképező videójával) engedély nélkül eltitkoltan rendszeresen rögzíti, biztosan készített volna róla dokumentációt, de semmilyen videó és fotó nem készült az eseményről, ezért ez is tökéletesen bizonyítja, hogy nem történt ilyen. 

Móricz Csaba ezen hallucinációs elmeszüleményével kapcsolatban természetesen hatóság félrevezetése miatt büntetőfeljelentést tettünk és kértük a hazugságvizsgáló alkalmazását is az eljárásban, melynek önként aláveti magát Érpatak polgármestere s reméljük Móriz Csaba nevű júdáspénzen megvásárolt hírhamisító bértollnok és ügynök is.

2./ „ … tegyük hozzá, a polgármestert Móricz Csabához rendkívül erős személyes érzelmek fűzik, ha valahol találkoznak, Orosz gondolkodás nélkül gyalázkodni kezd. Pontosan így történt ezúttal is, a polgármester teljesen megfeledkezett arról, hogy önkormányzati ülésre jött, kizárólag az újságíróval foglalkozott.” 

Érpatak polgármestere különösebben nem foglalkozik Móricz Csabával, hanem a gazdái bízták meg őt Orosz Mihály Zoltán lejáratásával s ennek a megbízatásnak az okán ő van „rátapadva” Orosz Mihály Zoltánra s ezen ügynöki munka során megbízatásának megfelelően folyamatosan hazudozik Orosz Mihály Zoltánról, mert a busásan megfizetett karaktergyilkossági feladatokat nagyon jól igyekszik teljesíteni, hogy a jövőben is újra kapjon hasonlóan jól jövedelmező megbízásokat gazdáitól és a titkosszolgálatoktól. A polgármester azért kérdezte, mert teljesen alaptalan, minden ténybeli és jogi alap nélküli vádakat hordott össze korábbi cikkeiben a polgármester munkájával kapcsolatban és ezeket a hamis vádakat és rágalmakat kívánta a polgármester tisztázni vele a többiek jelenlétében. Ezen hamis vádakkal kapcsolatban a rövid tudósítás itt hallható.

3./ „… a polgármester Móricz után indult, és mintegy erre utasította az embereit is. „Gyerünk utána” – hallotta az egyik képviselő Orosz utasítását, majd rögtön fel is hívta az újságírót, hogy vigyázzon. Ő kisvártatva észre is vette, hogy az autóját három kocsival követik, ebből kettő az érpataki önkormányzat szolgálati autója volt.” 

Semmilyen autókkal nem üldözték Móricz Csabát, hanem hasonló útvonalon tartott az útja az egyik (és nem három) önkormányzati gépkocsinak Újfehértóra a tüzépre. A három autóból álló konvojról szóló vízió valószínűsíthetően Móricz Csaba hallucinációinak és hírhamisítási gyakorlatának a következménye, ennek a valósághoz semmi köze. Ha lett volna autós üldözés, akkor egy ilyen fizetett ügynök és egy ekkora lesifotós és lejárató művész, aki nagyon komoly fotós felszereléssel rohangál, s aki becstelen paparazziként szinte mindent (a beszélgetéseket engedély nélkül, a beszélgetésjeleneteket a nyakában lógó fényképező videójával) engedély nélkül eltitkoltan rendszeresen rögzíti, biztosan készített volna róla dokumentációt, de semmilyen videó és fotó nem készült az eseményről, ezért ez is tökéletesen bizonyítja, hogy nem történt ilyen. Móricz Csaba ezen hallucinációs elmeszüleményével kapcsolatban természetesen hatóság félrevezetése miatt büntetőfeljelentést tettünk és kértük a hazugságvizsgáló alkalmazását is az eljárásban, melynek önként aláveti magát Érpatak polgármestere s reméljük Móriz Csaba nevű júdáspénzen megvásárolt hírhamisító bértollnok és ügynök is. 

4./ Újfehértóig jutott a „konvoj”… 

Semmilyen konvoj nem üldözte Móricz Csabát: sem üldözés nem történt, sem pedig konvoj nem volt. Ha lett volna autós üldözés, akkor egy ilyen fizetett ügynök és egy ekkora lesifotós és lejárató művész, aki nagyon komoly fotós felszereléssel rohangál, s aki becstelen paparazziként szinte mindent (a beszélgetéseket engedély nélkül, a beszélgetésjeleneteket a nyakában lógó fényképező videójával) engedély nélkül eltitkoltan rendszeresen rögzíti, biztosan készített volna róla dokumentációt, de semmilyen videó és fotó nem készült az eseményről, ezért ez is tökéletesen bizonyítja, hogy nem történt ilyen. 

5./ „Móricz eközben hiába kérte, hogy tiltsák meg a felvételkészítést, mialatt az ő személyes adatait tartalmazó okiratokat ellenőrzik, a rendőrök nem intézkedtek – igaz, később Oroszt is igazoltatták, de a többieket nem, noha továbbra is kórusban inzultálták az újságírót. Az intézkedés végén a rendőrök távozni akartak, de Móricz ragaszkodott hozzá, hogy kísérjék el a legközelebbi településig. Ekkor Oroszék visszafordultak.”

A Móricz Csaba a személyes adatait ellenőrző igazoltatáskor nem rögzítette senki, ez újból a Móricz Csaba nevű hírhamisító és bér(karakter)gyilkos soron következő hazugsága. Orosz Mihály Zoltánék az igazoltatás után folytatták útjukat s nem fordultak vissza sehová.

6./ „a kialakult káoszt mutatja, hogy senki nem tudta, rendes vagy rendkívüli ülés lesz. Nem lett semmilyen: az ülésteremben megjelent néhány helybeli közfoglalkoztatott, mert híre ment, hogy elfogyott a pénz a település számlájáról, és nem lesz bérfizetés. A polgármester persze cáfolta a híresztelést, de az ülés végül minden eredmény nélkül, másfél óra zűrzavar után véget ért.” 

Az, hogy rendkívüli ülés volt az egyértelműen kiderült a meghívóból, ugyanis ezt az információt az tartalmazta, egyes Móricz Csabával szövetkező tudatlan képviselők közjogi analfabétizmusa az nem tartozik a polgármesterre.

A zárszámadás el nem fogadása miatt ideiglenesen szünetelteti a Magyar Államkincstár a település fő bevételét képező s a településnek járó normatíva folyósítását, de ez utólag egy összegben megilleti majd az önkormányzatot, az átmeneti szüneteltetés előbb utóbb olyan zavarokat okozhat a településnek, mely súlyos kiszámíthatatlan következményekkel járhat, erre kívánta a polgármester felhívni a felelőtlen és esküszegő képviselők figyelmét.

A polgármester hívta oda a közmunkásokat a testületi ülésre, hogy tudjanak bizonyos képviselők aljassági kísérletéről és településük ellen elkövetett merényletükről, ugyanis a képviselők zárszámadás el nem fogadásának az a következménye, hogy a település fő bevételi forrását, a normatív támogatást visszatartják s így nem tudjuk időben kifizetni a szükséges béreket, de mivel a normatívát utólag mindenképpen megkapjuk, ezért egy mesterséges csőd létrehozásának híre újból csak Érpatak lejáratásának a kísérlete. A tudósítás becstelenül elhallgatja azon információt, hogy a visszatartott „fejkvóta” az állami normatíva utólag egy összegben folyósításra kerül és akkor a megtakarítások újra rendelkezésre állnak majd, mert a megtakarításból finanszírozott tételekre már nem fog kelleni rákölteni a normatívát! A tudósítás becstelenül elhallgatja azon információt is, hogy Érpatak település most is azon kevés önkormányzatok egyike, amelyik soha nem volt eladósodva és most sincs, nem volt hitele, és most is az összköltségvetése kb. 10 %-a megtakarítással rendelkezik.

Az, hogy egy hitvány, karaktergyilkosságra szakosodott hírhamisító újságírónak álcázott fedett ügynöknek nem sikerül valamit igazolni, azt a.) egyrészt nem lehet máson számon kérni, másrészt pedig b.) az újságírónak kötelessége saját állításainak valóságtartalmáról meggyőződni, amint azt az alkotmánybíróság a 36/1994 (VI 24) AB határozatában részletesen kifejtette a következők szerint:

„A véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. Ezen túlmenően a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében.

    A véleménynyilvánítás szabadsága ugyanakkor kiterjed a becsületsértésre alkalmas, valóságnak megfelelő tények, információk közlésére is, amely szabadságnak az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév védelme külső korlátja lehet. Ezen alkotmányos alapjogok védelmében a büntetőjog eszközeinek alkalmazása azonban szükségtelen és aránytalan a közhatalmat gyakorló intézmények és hivatalos személyek esetében. Az e minőségre tekintet nélkül tett kijelentések vonatkozásában azonban ugyanolyan védelem illeti meg őket, mint a magánszemélyeket.” (36/1994 (VI 24) AB határozat) 

7./ „A valótlan és az olvasóközönséget szándékosan megtévesztő és félrevezető sérelmes állítások miatt Érpatak Község polgármesterétől, Orosz Mihály Zoltántól elnézést kérünk és ígérjük, hogy a jövőben tartózkodunk a becsületsértő kijelentések és a rágalmazó valótlan tényállítások közlésétől.”

A cikk valótlan tényállításokat tartalmaz, lényeges információkat elhallgat, illetve tévesen közöl. A megjelentek alkalmasak az olvasók véleményének negatív befolyásolására és negatív értékítélet kialakítására Orosz Mihály Zoltán polgármester személyével és tevékenységével kapcsolatban.

A további jogvita elkerülése érdekében nyomatékosan kérjük önöket a helyreigazítás határidőben történő megjelentetésére ugyanúgy (azonos módon, azonos helyen és nagyságrendben). Ezek elmaradása esetén haladéktalanul sajtó-helyreigazítási, büntető és kártérítési eljárást fogok kezdeményezni önökkel szemben.

Érpatak, 2016. augusztus 12. napján

 

Tisztelettel:

Orosz Mihály Zoltán
Érpatak Község Önkormányzatának
polgármestere

 

Share Button

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.