Amit mindig figyelmen kívül hagynak a média hazugsággyárosai és az őket védő liberális ügyészek és bírók

Ajánljuk figyelmébe minden olyan hírhamisító médiapatkánynak, bűnrészes ügyésznek és bírónak, akik állandóan megfeledkeznek a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló határozat bizonyos részeiről. A hírhamisítók általános taktikája a hazugságokon alapuló, felszínes kutatást követő, objektivitást nélkülöző lejáratás. Az ügyészek ezt követően hazug védenceinek ügyében sohasem akarnak vádat emelni, de ha mégis megtörténik, a bírók nem akarják a vádlottakat elítélni, pedig tetteik sokkal súlyosabbak, mint ahogy azt általánosságban kezelik.

„A véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. Ezen túlmenően a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében.”

36/1994. (VI. 24.) AB határozat

Share Button

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.